2007. július 25., szerda

5. A kéményseprő

Egy benzinkútnál megállt pisilni. Úgy pisilt, ahogy a nők. Ez volt a szokása. Lehajtotta az ülőkét, letörülte vécépapírral vagy papírzsebkendővel, aztán rá ült.
Szeretett ilyenkor olvasni. Szerencsére a vécé mellett volt egy doboz tele újsággal, képregénnyel, könyvekkel. Jó, hogy más is szereti ilyenkor az olvasnivalót.
Nézzünk valami képregényt. Angyali gyilkosságok. Mi ez? Egy toll, uram. Azt látom, de mit kezdjek vele? A helyszínen találtuk. Szakértők egybehangzó véleménye szerint nem él a bolygónkon jelenleg olyan faj, amelynek testét ilyen vagy ehhez hasonló toll borítaná. Felvettük a kapcsolatot az Apostoli Szentszékkel. Újabb gyilkosság? Pelagium atya vélekedése szerint nem zárhatjuk ki ezt a lehetőséget sem. Hát igen. A grafika szuper, a szöveg gagyi.
Kezébe került az Ainamore-i Krónikák egyik néhány héttel ezelőtt megjelent száma. Színházkritika a Vízkeresztről. Az ikrek alakítása annyira meggyőző, hogy a közönség gyanút fog, talán egy színész a megformálója mindkét szerepnek. Soha nincsenek egyszerre a színpadon. Az előadás végén taps. Áthallatszik a benzinkutas rádiója.
Megtalálta azt a hirdetést is, amire jelentkezett. Tiszta munka jeligére a szerkesztőségbe.
Könyvek. Egy szerelmes füzet. A felhők fölött süt a tavasz. Egy viccgyűjtemény. Mit kér a költő a hentesnél? Egy deka meront. Néhány blogregény. A Gólem, az Arabeszk, a Zsákutca. Nem győzhet le az internet mindent és mindenkit. Például a könyvkiadóknak is élniük kell. Például könyvkiadásból. A rádióban a gazdasági miniszter beszél. Szimpatikus szimmetrikus ember.
No nézd csak, egy verses könyv. Elfogy a hold, majd megtelik, halálod élők tesztelik. A kéményseprő esete a fekete billentyűvel. Fura cím. Kissé sötét. Az albán nemzeti eposz óta nem olvasott rímeket. Nevet például visszafele. Szekszárdon születtem, ott is nőttem fel, színésznőt szerettem, nekem megfelel. Töltőtollal írt ajánlás az első oldalon. Cécile B. kisasszonynak Krommernek Wolfgang.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Elolvastam mindet, és nekem nagyon tetszettek.
Talán egy gépelési hiba volt benne, valahol kimaradt egy betű, de mást kritikát nem tudok mondani.

Várom a többit!:)

Kriszti

easton írta...

Titok és talány: hová vezetnek a szálak; ki mit akar: (majd)? A jellemek fölfestése jól működik – a várakozás izgalma egyelőre garantált. Tehát hogy a folytatás jöjjön: olvasói remény. (Csak most kezdtem olvasni az elejétől a szöveget, remélem, lesz folytatása. Vagy ezek már rekvizitumok, netán, keringve az űrben? Lássuk.)